Sugópart

Lezárult a polgármester- és képviselőjelöltek támogatói aláírásainak gyűjtése, a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vett miden olyan indulót, aki megszerezte a szükséges és érvényes ajánlást. Lássuk, hogy Baján kikre szavazhatunk október 12-én, az önkormányzati választásokon.

Forrás: www.sikeresbaja.hu

A polgármesteri tisztségért hárman szállnak ringbe: a jelenlegi városvezetésből Fercsák Róbert alpolgármester a FIDESZ-KDNP színeiben; Széll Péter volt polgármester, a Sikeres Bajáért jelöltje; valamint Jaszenovics Istvánné (JOBBIK). Ennek a három szervezetnek sikerült jelöltet állítania mind a tíz választókerületben. Rajtuk kívül 5 szavazókörben indulnak függetlenek és/vagy a Munkáspárt tagjai.

Áttekintő táblázatunk a képviselőjelöltekről:

Az 1. körzetben Csubákné Besesek Andreára (FIDESZ-KDNP), Glavatity Andrásra (Sikeres Bajáért) és Maskál Krisztián Ferencre (JOBBIK) szavazhatunk. A másodikban indul a JOBBIK polgármesterjelöltje, Jaszenovics Istvánné, Barna György a baloldal képviseletében és Kovács Karolina Szilvia a FIDESZ-KDNP-ből. A 3. számú választókerület jelöltjei: Kovács Csaba (FIDESZ-KDNP), Kajtár József (Sikeres Bajáért) és Rácz Gábor (JOBBIK).

A negyedik, ötödik, hatodik és hetedik választókörben szélesebb körből válogathatunk. A négyes számúban sikerült Drávai Ferencnek, a Munkáspárt jelöltjének összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat. Vele mérkőzik meg Dr. Zöld László Csabáné, Dr. Sörös Gergely és Dorogi Tibor. Az ötödik érdekes abból a szempontból, hogy itt indul Teket Melinda a Sikeres Bajáért színeiben, ellenfelei Király József fideszes, Atyánszki György Jenő független, valamint Makida László jobbikos képviselőjelöltek. A város hatos számú körében verseng majd Szakáll Ferenc (JOBBIK), Andris Györgyike Anna (független), Vő András Attila (Sikeres Bajáért) és Dr. Vácity József (FIDESZ-KDNP).

Forrás: baja.hu

A hetes ismét egy izgalmas terület, a jelöltek között van ugyanis Dr. Révfy Zoltán egykori polgármester függetlenként. A körzet további indulói Hajdú Miklós (Sikeres Bajáért), Szalai Ottó János (FIDESZ-KDNP), Vér József (JOBBIK). A 8. választókerületben ismét találkozhatunk a Munkáspárt egy jelöltjével, Baros Bélával. Mellette Földi József (JOBBIK), Márfai Péter (Sikeres Bajáért) és Dancsa Bálint (FIDESZ-KDNP) szerepelnek majd az íven.

A 9. számú kör jelöltjei Csomor Csaba Attila (Sikeres Bajáért), Vizin Tamás (FIDESZ-KDNP), Üveges Tibor Béla (JOBBIK); a tizediké pedig Szabó Hajnalka Erzsébet (FIDESZ-KDNP), László Károly (Sikeres Bajáért) és Darabos András (JOBBIK).

Települési kompenzációs listát szintén a három nagyobb szervezetnek sikerült összeállítania. A Sikeres Bajáért tíz személyt jelölt meg (sorrendben): Teket Melinda, Hajdú Miklós, László Károly, Barna György, Vő András Attila, Kajtár József, Márfai Péter, Csomor Csaba Attila, Glavitity András és Dr. Sörös Gergely.

A FIDESZ-KDNP listáján szerepel Fercsák Róbert, Dr. Bari Bernadett, Vedelek Norbert, Dr. Zöld László Csabáné, Csubákné Besesek Andrea, Szalai Ottó János, Dr. Vácity József, Király József, Vizin Tamás, Szabó Hajnalka Erzsébet, Dancsa Bálint valamint Kovács Csaba.

A JOBBIK kompenzációs listáján Jaszonovics Istvánné, Darabos András, Szakáll Ferenc, Makida László, Vér József, Földi József, Üveges Tibor Béla és Maskál Krisztián Ferenc nevét olvashatjuk.

Október 12-én nemcsak a helyi képviselőket és polgármestert választunk, hanem a megyei közgyűlés képviselőit is. Szeptember 9-én, Kecskeméten kisorsolták, hogy az induló szervezetek milyen sorrendben szerepelnek majd a választóíven. Ez alapján a következőképpen néz majd ki a szavazólap: Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, Fidesz Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt, Demokratikus Koalíció, Lehet Más a Politika, Jobbik Magyarországért Mozgalom, végül pedig a Magyar Szocialista Párt. Egy választópolgár egy listára adhat le érvényes szavazatot, listát pedig az indíthat, aki benyújtotta a kellő mennyiségű ajánlást, ez Bács-Kiskun megyében 1727 darabot jelent. A közgyűlésbe az a párt juthat be, aki megszerezte a szavazatok 5 %-át csakúgy, mint az Országgyűlés esetében.

A képek forrásai:
http://www.sikeresbaja.hu/bemutatkoztak-sikeres-bajaert-egyesulet-jeloltjei/
http://baja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=10754&Itemid=586
A JOBBIK jelöltjeiről nem találtunk nyilvános fényképet.

Széles mosollyal avatta fel Zsigó Róbert akkori polgármester, Fercsák Róbert alpolgármester és Felső Darinka, a Kommunális Kft. ágazatvezetője a Petőfi-szigeten található Kiserdőt április elején. Kora szeptemberi kiránduló körutunk során azonban sem kocogókat, sem sétálgatókat, sem az erdei iskolában üldögélőket nem láttunk az ösvényeken, sőt néhol magát az ösvényt sem találtuk.

„Sokak álma volt a Petőfi-szigeten kialakított kiserdő, mára sikerült megvalósítani, mondta Felső Darinka, a Kommunális Kft. kertészeti ágazatvezetője csütörtökön délután. Az uszoda és a csónakgarázsok közötti területen fekvő sűrűséget alakították át mindenki által használható, hangulatos parkerdővé. Lehet sétálni, futni, a padokon pihenni és az erdei iskolában akár órát tartani.” – olvashattuk az idilli sorokat a baja.hu-n még április 5-én (Kiserdő a Petőfi-szigeten: http://baja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=9937&Itemid=589).

A valóság azonban nem ez, a korábban szépen kiirtott gyom és gyalogakác ismét növekedésnek indult, az erdei iskola padjait már nehezen lehet megközelíteni, és az aljnövényzet miatt nem is használhatóak. A kialakított, fakéreggel leszórt utakat szintén beborítja a gyom, néhol faágak hevernek keresztben rajtuk. Az elburjánzott növényzet miatt szúnyogok sokasága teszi elviselhetetlenné az ott létet, tíz percnél többet egyszerűen nem lehet eltölteni a parkban. Látszik, hogy a Kiserdő gondozatlan.

A látvány szomorú, de reménykedünk benne, hogy nem hagyták teljesen magára a területet. Egyetértünk Zsigó Róbert szavaival, melyeket az átadón mondott: „Láthatjuk, hogy nemcsak a milliárdos nagyberuházások lehetnek hasznára a városnak. Fontos, hogy rendbe tették ezt a területet, ki lehet járni a természetbe sportolni, sétálni, tanulni. A kiserdei részt használják minél többen, ugyanakkor vigyázzanak az új közösségi térre!” (U. o.)

A bajaiak szeretnék használni a teret, de sajnos nem tudják, pedig a Kiserdő ötlete valóban egy üdvözlendő és pozitív példája lenne annak, hogy hogyan lehet városi fejlesztéseket és beruházásokat jól megvalósítani.

Forrás: MTI

A Somogy Megyei Online (Sonline) írta meg elsőként, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Tanító- és Óvóképző Karának fonyódligeti gólyatáborában, augusztus 30-án a hajnali órákban megerőszakoltak egy lányt. Az illetékes rendőrkapitányság még aznap reggel előállított és előzetes letartóztatásba helyezett egy budapesti 38 éves férfit.

MTI fotó/Szigetváry Zsolt
Fábri György rektorhelyettes, Mezey Barna rektor és Zaránd Péter HÖK-elnök a sajtótájékoztatón

Az egyetem vezetősége szeptember 2-án nyilatkozatot adott ki, melyben közölték, hogy fegyelmi eljárást indítottak több hallgatójuk ellen, valamint felfüggesztették a Hallgatói Önkormányzat vezetésének működését, mivel az erőszakkal gyanúsított férfi egyike volt a gólyatábor szervezőinek.

Ahogy a nyilatkozatban olvasható: az ELTE felfüggeszti a gólyatáborok szervezésének eddigi rendszerét is: azokat az új, központilag kialakított formában, az egyetemi vezetés által meghatározott és számon kért minőségi garanciákkal valósítják meg.  Az intézkedéseket azzal magyarázták, hogy az érintett hallgatói önkormányzatok a rájuk bízott felelősséggel nem tudtak élni, és ezzel súlyosan megsértették az egyetem normáit. Az ügyhöz tartozik egy másik egyetemi, az elsőéves joghallgatóknak szervezett gólyatáborban énekeltetett rigmus is, melyről az Index számolt be szeptember elsején. A dalban bódult állapotban történő nemi aktusokról és erőszakról is szó van. Az ELTE rektora, Mezey Barna csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a fegyelmi eljárás pénteken zárul le és akár a gólyatábor szervezőinek elbocsátásával is járhat. Ez idáig azonban nem érkezett információ az ügyben. Az biztos, hogy a gyanúsított hallgató elleni fegyelmit csak a büntető eljárás lezárása után tudja lefolytatni az ELTE, mivel addig nincs jogköre vizsgálódni.

Sajtóinformációk szerint a gyanúsított K. Sándor Szilárd a gólyatáborban fotósként dolgozott. A Blikk és a Bajai Hírhatár úgy tudja, hogy a bajai származású férfi már ült börtönben hasonló erőszakos cselekményekért, korábban pedig a III. Béla Gimnázium és a helyi, Eötvös József Főiskola hallgatója volt. A bajai felsőoktatási intézményből szintén nemi erőszak miatt kellett távoznia.

Megnyitotta a kapuit a Pandúr Ökopark, augusztus 13-án ünnepélyes átadót tartottak. Nem sokkal ezután a repedezett faburkolatról és a vélhetően elnagyolt ácsmunka következményeiről készült fotók kezdtek keringeni a legnagyobb közösségi portálon. Mindez azt sejtette, hogy spóroltak vagy siettek a kivitelezéssel.

Amennyiben valaki biciklivel érkezik, az első, ami biztosan feltűnik neki, hogy nincs tároló. (Úgy, hogy éppen biciklis hidat építenek.) Némi fejtörést okozhat, hogy ki mit csináljon a kétkerekűjével, hogyan zárja le. Jobb megoldás híján kénytelenek vagyunk a drótkerítésnek dönteni. De a parkolásra sem igazán gondoltak, csak egy pár autó fér el közvetlenül előtte, és azok is nehezen tudják megoldani a ki- és beállást a szűk helyen. Javasolnánk egy korlát felhúzását a Sugovica felőli oldalon.

A fedett részre érve sajnos rögtön feltűnhet bárkinek a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt faanyagok használata, mégpedig a padoknál és asztaloknál. Mint ahogyan az illesztés hibái (néhol több cm is) is könnyen észrevehetőek. Az asztalokhoz használt léceket biztosan többször fúrták át, mint kellett volna, és a csavarok is hiányoznak elég sok helyen. A szabadtéri padok felülete szintén kezeletlen, így gyerekekkel meglehetősen veszélyes, mivel elég nagy az esély rá, hogy szálka fúródik a bőrükbe miközben csúsznak-másznak rajtuk. A kialakított járófelületek sem tökéletesek, de ezt lehet, hogy csak azok veszik észre, akik nagyon figyelnek, a későbbiekben viszont gondokat okozhat az egyenetlenség. Nincsenek szemetesek, azokat mindenképpen pótolni kell. Bár a füves rész most még tiszta volt, a kilátóhoz vezető lépcsőnél elszórt étel terítette be a padlót. Vizet szerencsére több csapból is lehet venni. Nem egyértelmű, hogy lehet-e dohányozni, és ha igen, akkor hol. A főzőhelyeknél dohánycsikkhalom hevert a földön. A mellékhelyiségek jól felszereltek, az automatikus lámpa kicsit későn reagál, de ez legyen a legkevesebb. A pelenkázót viszont biztosan hiányolni fogják a kisgyermekes családok.

A hibákon túl a tér nagyon szép, a kihelyezett oktató táblák egy felnőttet is képesek lefoglalni. Ötletesek a gallyakból készített játékok és a kis „bunker” is, elég hely van akár a padokon, akár a fűben ücsörgésre. Egy jó közösségi tér válhat belőle, amennyiben figyelnek rá. A Kilátó feleslegességéről viszont most már a helyszínen is meggyőződtünk. Mutatós, ahogyan kialakították, összekötve a park többi részével, de helyette csinálhattak volna valami mást. A kilátásról nem érdemes beszélni, olyan, mint amilyennek korábban lefestettük.

Az is egyértelmű, hogy meg kell oldani a jobb összeköttetést a várossal. De addig is, legalább táblákkal jelölni kellene, hogy merre haladjon a látogató, hiszen nem várható el egy turistától, hogy eltaláljon a Szeremlei utcától egészen a Futrinkáig – az megint egy másik kérdés, hogy honnan tudja egyáltalán, hogy hol kell megközelítenie a Pandúrt. Ha pedig már hidat építenek, akkor gondoskodjanak róla, hogy a gyalogosok és a biciklisek számára is elérhető és használható legyen a terület. Reméljük, hogy ügyelni fognak a karbantartásra is, különben félő, hogy a már most szálkás, repedezett, elszürkült faanyagok könnyen megadják magukat az időjárás viszontagságainak.

Már korábbi cikkünkben is beszéltünk az árvízről: mi fog történni a parkkal ebben az esetben? A sétányokhoz használt fakéreg szerencsétlen választásnak tűnik. Mint ahogyan nem mehetünk el a szennyvíztisztító felől érkező szagok mellett sem. Más helyre természetesen már nem tudják tenni a Kilátót, de még mindig nem értjük, hogy ez hogyan nem jutott eszébe senkinek sem.

Miközben folynak a milliárdos építkezések, a szükséges karbantartási és gondozási munkákról mintha megfeledkezett volna a város vezetése. A sziget útjain repedések, törések nehezítik a közlekedést; a part menti sétány mellett pedig néhol fejmagasságig ér a gaz.

A hídról induló Március 15. sétány borzalmas állapotban van. Már régóta romlik, a toldozgatás, foltozgatás pedig nem sokat segített a helyzeten. Vélhetően a tavalyi árvízi védekezéshez helyszínre érkező homok, illetve a mostani hídépítéshez szükséges anyagok és elemek szállítása is nagyban hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához. Repedések, kaviccsal feltöltött lyukak tátongnak az úton, az épülő híd Petőfi-szigeti hídfőjénél – a teniszpályánál – esős időben megáll a víz, és egy hatalmas tócsa keletkezik a megsüllyedt betonon. Amikor fotókat készítettünk a helyszínen, egy arra járó azt hitte azért vagyunk ott, mert javítani fogják az utat. Sajnos csak egy „reméljük”-et tudtunk a kérdésére válaszolni, mire a „pedig ráférne” reakció érkezett. Egyetértünk, és bízunk benne, hogy a városnak gondja lesz erre a híd befejezése után.

A part mentén haladó sétány közvetlen környéke szintén nagyon elhanyagoltnak tűnik. A hídról belátható részen, az induló fasornál még szépen vágják az aljnövényzetet, aztán viszont, ahol már a nagyobb fák takarnak – a golfpályától a kemping végéig -, nagyon elburjánzott. A BM üdülőnél szépen karban tartják a területet, utána azonban újra gondozatlan. A töltésen és a partoldalon helyenként több méteres az aljnövényzet, megjelentek és 3-4 méter magas gyomfák is. A gyalogakácok méretéből és törzsük átmérőjéből látszik, hogy legalább két éve nem volt kitisztítva a part. A képeken jól látszik a különbség a kemping (ahol figyelnek a burjánzás megakadályozására) és az ellenkező, gazdátlan (?) oldal között, ahol szabadon nőhet a gaz.

Megteltek a fórumok a felújított játszóterek karbantartásáról szóló kritikákkal, de ezek közül is leghangosabb a Türr-kilátó közeli térről szóló. Nem értik a szülők - és mi sem találtunk választ a kérdésre - hogy miért rakták közel méteres magasságba a hintákat.

Az elmúlt években a városi parkokból eltávolították a korszerűtlen játékokat és helyükre Eu-szabványnak megfelelőket helyeztek. Ez a munka törvényben előírt kötelessége volt a városnak. A rendet - elméletben - parkőrök vigyázzák, probléma esetén a közterület-felügyeletnél kell jelentkezni.

A karbantartásról mégis úgy tűnik, hogy megfeledkeztek. A legtöbb szülő a leterített homok minőségét és mennyiségét kifogásolja: koszos, elhasznált, néhol üvegszilánkos, a legtöbb helyen elvékonyodott, így balesetveszélyes. Szintén gyakori panasz, hogy idősebb gyerekek, kamaszok járnak esténként a terekre és dohánycsikkeket, szemetet hagynak maguk után. Egyes helyeken nincs árnyék, így csak bizonyos napszakokban tudják használni a játékokat. De gondot okoz az el nem kerítés is a forgalmas utak mentén.

Az emlékműnél található parkba járó szülők és nagyszülők többsége elégedett a felújítással, ellentétben több más városival, ezt a játszóteret biztonságosnak tartják. Nemcsak azért, mert nincs veszélyes közút a közelében, hanem az alacsony csúszdák miatt is, „így nem kell rögtön rohanni, ha a gyerek felmászik rájuk”, osztotta meg velünk az egyik nagymama a véleményét. Egyedül a hinták esetében emeltek kifogást: „Nem értjük, hogy miért rakták ilyen magasra. Nemcsak a használat miatt ésszerűtlen, de balesetveszélyes is. Ha valamelyik gyerek ebből a magasságból esik le, csúnyán megsérülhet.” Tették hozzá a szülők.

A legnagyobb közösségi oldalon valószínűleg már mindenki találkozott a két sziget között épülő híd új elemeiről készült fotókkal. Jelenleg is hegesztik a darabokat, hogy aztán daruk segítségével a helyükre illesszék őket. A szállítást és a beemelést a TAMÁS és ZSOLT Kft. végzi. A cégről érdekes adatokat tudtunk meg.

A Pandúr-falu infrastruktúrájának fejlesztése érdekében épül meg az a gyalogos- és kerékpáros híd, amely a jövőben a két szigetet fogja összekötni egymással. A beruházás része a több mint 2 milliárdos projektnek, az összeget pályázat útján nyerte el a város.

A napokban narancssárga tehergépjárművek jelentek meg a helyszínen Tamás és Zsolt Kft. felirattal. Ezek szállíthatták szárazföldön azokat a hídgerenda-elemeket, amelyeket jelenleg, nem messze az építkezéstől hegesztenek össze a Petőfi-szigeten. A kivitelezési munkákat a KÖZGÉP és a STRABAG-MML végzi közösen. Valószínűleg alvállalkozóként, profilja alapján a logisztikai feladatokat látja el a megnevezett társaság.

A hivatalos cégjegyzék szerint Tamás és Zsolt Kft.-ből kettő létezik, így ahogyan írtuk, illetve nagybetűsen, TAMÁS és ZSOLT GENERÁL Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ként. Családi vállalkozás, ahogyan a cég honlapján is olvashatjuk. A Tamás és Zsolt Kft. bejegyzett székhelye Újlengyel, de kihelyezett telepei vannak Erdőteleken, Kakucson és Bátonyterenyén is, bejegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A Pest megyei Kakucson van a TAMÁS és ZSOLT GENERÁL Kft. székhelye, igaz, nem abban az utcában, ahol a másik telephelye; az ő alaptőkéjük 13 millió.

Végrehajtás és vagyonlefoglalás

A Tamás és Zsolt Kft. ügyvezetője és egyben a cég képviseletére jogosult személy Lovas Tamás, az a Lovas Tamás, aki a TAMÁS és ZSOLT GENERÁL Kft.-nél szállítás vezetőként dolgozik. E társaság tagjai Lovas István és Lovas Istvánné, ügyvezetője Lovas István, feltehetően a szülők. A két kft. tevékenységi köre gyakorlatilag megegyezik, szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatást végeznek; rakománykezelés, híd- és alagút építése, költöztetés szerepelnek a megadottak információk között.

A TAMÁS és ZSOLT GENERÁL Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ellen 10 alkalommal rendeltek el végrehajtást 2012 és 2013 között, Dunakeszin, Dabason, Makón, Kiskőrösön, Komáromban, Miskolcon, Budapesten pedig többször is. Ezek közül 3 esetben, 2012 augusztusában, 2013 áprilisában és májusában vagyoni részesedést foglaltak le a végrehajtók.

Ember legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni a két céget egymástól, mindenesetre a Kakucs Ibolya útjára bejegyzett, végrehajtásokkal terhelt kft. járműveit láthatjuk jelenleg Baján, az épülő híd közelében. A referenciáik között szinte csak közpénzből finanszírozott beruházást találunk. Dolgoztak például az M3-son, az M7-esen, és az M0-ás híd építésénél is. Mindegyik esetben szállítási, beemelési és földmunkákat végeztek.