Helyére emelték az acélszerkezet utolsó elemét is. Ahogyan kell, a városvezetés kivonult, hogy bejárja a helyszínt és felvételeket készítsen. Az örömteli esemény ellenére még mindig sok a kérdőjel a beruházás kapcsán: mikor készül végre el, mit keresett kétes múltú cég az építkezésnél, hogyan oldják meg a gyalog- és kerékpárút hiányát a Nagy-Pandúron.
A címben szereplő összeg áll abban a vállalkozási szerződésben, melyet a KÖZGÉP és a STRABAG képviselői, valamint Zsigó Róbert írt alá 2014. március 12-én. A nyílt közbeszerzési eljárásban a két cég közös ajánlata nyert. Az eljárást 2013. szeptember 30-án írta ki a város annak érdekében, hogy kivitelezőt találjon a Petőfi- és a Nagy-Pandúr-sziget közötti gyalogos- és kerékpáros híd megépítésére.
A megkötött szerződés értelmében a vállalkozók (vagyis a KÖZGÉP és a STRABAG) kötelesek voltak elkészíteni a kivitelezési tervet, és teljes körűen végezniük kell a beruházással úgy, hogy az ehhez szükséges anyagok, munkaerő, és berendezések beszerzését is vállalták. A nyomtatványban rögzítették, hogy a kft-knek a kivitelezést a kitűzött napon kellett elkezdeniük, a munkának folyamatosnak kell lennie, valamint azt is, hogy „A Vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy elvégezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.”
36 millió csak a tervért
A kivitelezés befejezésének időpontja a szerződés aláírásától számított 8 hónap, vagyis 2014 novembere. Ehhez képest már most decemberről beszélnek. A költségvetésben nagy számok szerepelnek. A KÖZGÉP és a STRABAG majdnem 36 millió forintért vállalta csak a kivitelezési terv elkészítését. A teljes vállalkozói díj 631 millióra rúg. Ezen az összegen kívül még megállapítottak úgynevezett tartalékkeretet is, mely a felmerülő pótmunkák kifizetését szolgálja, ez a teljes vállalkozói díj 10%-a, azaz közel 60 millió.
A vállalkozók a munka késedelmes teljesítése esetén napi 50.000 Ft késedelmi kötbér fizetésére kötelesek. Igaz, van egy kiskapu: amennyiben a tartósan alacsony hőmérséklet miatt a gázkiváltást bizonyítottan nem tudták megoldani időben, és ez gátolta őket a további építkezésben, indokolttá válhat a késés.
A több mint 630 000 000-ot a két cég 3 részszámla és egy végszámla után kaphatja meg. Az egész összeg kifizetése csakis a műszaki átadás és a műszaki ellenőr, illetve a városi hozzájárulás után lehetséges. Ha a teljes projekttel számolunk, akkor a 2 milliárd 130 milliónak több mint harmadát költik a gyalogos- és kerékpáros híd megépítésére.
Akadályozza a hajóforgalmat?
Mindig is tervben volt egy híd építése a két sziget között, hogy ne kelljen egészen a Szeremlei utcáig kerülnie azoknak, akik szeretnének átjutni a Pandúrra vagy onnan a városba. A korábbi ötletek alapján a Vizafogó és a Kalap között épült volna fel, mintegy a sétány folytatásaként. A mostani beruházással kapcsolatban több kérdés is felmerül. Egyesek a helyszín megválasztását kifogásolják, és joggal kérdezik, hogy hogyan fogják megoldani a két oldalon a kerékpáros és gyalogos forgalmat. A Petőfi-szigeten a sétány nem tart az építkezésig, a Nagy-Pandúron pedig egyáltalán nincs sem járda, sem kerékpárút a jövőbeni hídfőtől, ahol biztonságosan közlekedhetünk majd. Az előzetes információk szerint az átkelő a korlátok között 3,5 méter széles lesz, ezért érdekelt minket, hogy áthaladhat-e rajta például egy mentőautó vagy egy tűzoltókocsi, és ha igen, akkor hogyan fogják megakadályozni azt, hogy személygépkocsikkal ne használják. A helyszínen tartott sajtótájékoztatón azt mondták, hogy különös teherként mentőautó átmehet majd a hídon. Továbbra is fennáll a kérdés, vajon ki fogja ezt felügyelni?
Az sem egyértelmű, hogy a híd megépítése után hogyan fogják megoldani a hajóforgalmat. Vajon elég magas-e a híd ahhoz, hogy a hajógyárba induló és onnan távozó, vagy a hátsó jachtkikötőbe tartó (séta)hajók és uszályok el tudják érni a céljukat? Hiszen a nyári időszakban a strandrészen nem lehet motoros járművekkel közlekedni. Érdekes lenne, ha a felújításra váró hajók miatt mindig le kellene zárni a Sugovicát a fürdőzök elől.
