Sugópart

Lerakták a csúszkapálya alapjait a parton. Jól látszik a hídról, hogy mennyire feltűnő és zavaró lesz a Sugovicára pillantva. Az építése sokaknak nem tetszik, mert véglegesen elrontja azt a látványt, amelyre idáig büszkék voltunk.

Ez egy általunk készített vázlat-látványterv, ebből a panoráma nézőpontból valamiért nem láthattunk eredetit.

A csúszkapálya része annak a pályázatnak, amelyet a Baja Marketing Kft. nyert el a Sugovica szabad strandjának felújítására. Bár a határidő már bőven lejárt, egyelőre még nem készült el. Lényege, hogy a Sugó két oldalán egy-egy hatalmas betonoszlop (kb. 11 és 6 m) közé drótkötelet feszítenek, és ennek segítségével lehet majd átcsúszni az egyik partról a másikra. Egyelőre senki sem tudja, hogy mennyien fogják használni ezt az újdonságot, amellyel a városi fiatalokat és az ifjú turistákat célozták meg. A népszerűsége fogja megadni a választ arra, hogy van-e bármi értelme hosszú évtizedekre szó szerint bebetonozni a partvidéket és ezzel elrontani azt az egyedüli panorámát, amellyel a város rendelkezik.

A teljes beruházás több mint 150 millióba kerül, a fenntartási költségekről viszont egyelőre felesleges beszélni. (De bízunk benne, hogy gondoltak a karbantartásra is!) A pályázatban kikötötték, hogy munkahelyeket is kell teremteni. Ez 5 embert érinthet, akik közül egynek hátrányos helyzetűnek, kettőnek pedig női munkaerőnek kell lennie. Legalább egy személy biztosan lesz majd a csúszkapályánál, a kérdés, hogy milyen beosztásban. Mert ezen múlik, hogy hogyan és mikor lehet majd használni az építményt.

Mire költünk még?

A strandfejlesztés további elemei az alapinfrastruktúra javítása, büfé, gyermekjátszótér, napozó/fotópont deckek kialakítása; utcabútorok, szemetesek, kerékpártárolók beszerzése és az úszó szökőkút is. A 21. század jegyében pedig TouchInfo, Wifi és QR-kód is lesz elméletileg a parton. A város célja, hogy „az év teljes időszakában használható területet alakítsanak ki” (részlet a támogatási szerződésből). A célcsoportok között pedig családok, fotósok, egyéni és csoportos utazók, párok, nyugdíjasok, diákok, baráti társaságok – tehát gyakorlatilag mindenki – szerepel. Hogy hogyan lehet egy strandrészt úgy felújítani, hogy az egész éves programot kínáljon a turisták számára, az még rejtély a számunkra.

A kerékpártárolók, szemetesek és az új padok egy részét már kihelyezték. Az úszó szökőkutat ünnepélyesen átadták. A problémánk viszont továbbra is az – mint ahogyan a többi fejlesztéssel is -, hogy át nem gondolt felújításokat végeznek, és olyan dolgokra költik a pénzt, amelyek nem feltétlenül szükségesek vagy nem olyan formában, mint ahogyan elkészítik azokat. A csúszkapályán túl beszélhetünk akár a napozóteraszokról is. Most éppen, mivel magasan áll a víz, egészen jó helyen vannak, közel a Sugóhoz (tisztában vagyunk vele, hogy alacsonyabbra nem építhették volna őket). De akkor, amikor lent egy nagyobb homokos partszakasz található árnyékos részekkel, vajon ki fogja használni a faborítású felületeket közvetlenül a járda mellett, ahová odatűz a nap és még az emelkedőt is meg kell mászni hozzájuk? Mennyire életszerű, hogy bárki is ott napozzon vagy ott hagyja őrizetlenül a holmiját? Talán éjszaka megtalálják a közönségüket, csak akkor nem a rendeltetésüknek megfelelően fogják őket használni. Az pedig csak hab a tortán, hogy vizesen, kisgyerekkel még balesetveszélyesek is.

Az új biciklitárolókat sem tartjuk a legmegfelelőbbeknek, de örülünk neki, hogy legalább gondoltak ilyesmire. Az úszó szökőkút nagyon látványos, már amikor működik, hogy mennyire értékes és szükséges, döntse el mindenki saját maga.

Hogy a következő szezonban kipróbálhatjuk-e a fejlesztéseket, az azon is múlik, hogy mit ér el az egyik országos párt helyi szervezete a csúszkapálya megépítése elleni tiltakozással. Ők is arra hivatkoznak, hogy a látványtervek alapján a pálya el fogja csúfítani a Sugovica látképét.

Újabb nagyszabású városi beruházás került a terítékünkre. Ezúttal a Nagy-Pandúr-szigeten épülő turisztikai komplexumra nyert több mint 2 milliárd forint útját vettük górcső alá. Az átadás ideje ugyan még hátravan, de vannak dolgok, amelyek mellett már most sem tudunk szó nélkül elmenni.

A címben feltett kérdés csak költői, választ nem adunk rá. Egyrészt azért, mert, hogy ki mit lát onnan fentről, egyénenként és pártszimpátia alapján is változhat..., másrészt pedig azért, mert idáig nem engedtek fel minket, így nem tudjuk pontosan leírni. Egyben viszont biztosan gyönyörködhetünk majd odafentről (mert ez egyértelmű már most), mégpedig a szennyvíztisztítóban. A városban természetesen sokan elégedetlenek, amit nem is csodálunk, hiszen egy ilyen fantáziátlan „kilátó” építése egy teljesen indokolatlan helyen – néhány méterre található a Türr-kilátó, nem magaslat, nincs kiemelkedő látvány a látókörében - mindenkit elképeszt. Erre a felesleges, téves elképzelésen alapuló, rosszul kivitelezett építményre pedig a város rengeteget költött.

A helyszínen, amikor szerettük volna legalább az ökoparkot bejárni, sajnos zárt kapukba botlottunk, és a „hamarosan megnyitják a lakosságnak” ígérettel a zsebünkben kellett távoznunk. Pedig a Bácskai Napló VIII. évfolyamának 9. számában azt olvashattuk, hogy a Pandúr-Ökopark június 30-ig megépül. Mindenesetre legalább az a pár gyerek már láthatta - az ezek szerint akkor még el nem készült közösségi teret - akikkel Zsigó Róbert expolgármester boldogan pózolt a megnevezett újság címlapján (VIII. évf. 10. sz.).

Az ökopark múltja

A terület hosszú ideig csemetekert volt, és egy erdészház is állt rajta. Az önkormányzat tulajdonába hosszú és kalandos csere útján jutott el (külön cikket megérne, hogy egy dobogókői ingatlant adtak érte). A közel másfél hektárt a 2000-es évek második felétől egy bajai közhasznú egyesület bérelte. Az egyesület tagjai egy ártéri gazdálkodást bemutató létesítményt szerettek volna létrehozni rajta. Ennek érdekében összegyűjtötték és elszállíttatták a több teherautónyi illegálisan lerakott szemetet; kiirtották a területről a tájidegen gyalogakácot; és gépekkel valamint kézi erővel lejtőssé tették a területet, hogy az árvizek szabadon távozhassanak. Az egyik legelismertebb magyar gyümölcsész szakember (Baji Béla) és több biológus segítségével mérték fel a terület minden négyzetméterét, akik 168 gyümölcsfát illetve csemetét térképeztek fel, köztük ritka értékes ártéri fajokat is. Tervet készítettek egy ’ártéri gyümölcsény’ létrehozására. Ez azt jelentette, hogy a környező növényzet ritkítása csak a gyümölcsfák megerősödésével párhuzamosan-fokozatosan történhet.

A folyamat tervszerűen zajlott, amíg a városvezetés a pályázatra hivatkozva, tájékozódás nélkül fel nem mondta a bérleti szerződést. Munkagépekkel szó szerint ledózeroltak minden élőt, ami az útjukba került, és ezzel gyakorlatilag elpusztították az ökoparkot, hogy aztán egy holdbéli tájon hozzanak létre egyet. Azoknak, akik megtervezték mindezt, halvány fogalmuk sem volt a Duna árterének sajátosságairól. Megszüntették a terület lejtését is, így az árvíz nem fog tudni levonulni. Helyenként pedig olyan anyaggal – fakéreggel - szórták be a térkővel kirakott részek közeit, amely úszik a víz tetején.

Ennyibe kerül

Egy másik eleme a projektnek, amely felkeltette az érdeklődésünket, az a Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr között épülő gyalogos- és kerékpáros híd. Azt idáig is tudtuk, hogy a Közgép pályázatíró szakemberei rendkívül tehetségesek, hiszen országszerte győznek a nagyberuházásokra kiírt pályázatokban, de azon azért meglepődtünk, hogy kis városunkban is sikerült kivitelezési munkát nyerniük. Márpedig a híd építkezésénél határozottan a cég nevével találkozhat az érdeklődő. Azért reméljük, hogy bajai emberek is dolgoznak rajta, hiszen Fercsák Róbert korábban úgy nyilatkozott (l. lent), hogy a fejlesztés munkahelyeket jelent a városnak. „Ezért is fontos a 2 milliárdos beruházás, melynek során minden bizonnyal bajai cégektől vásárolnak építőanyagot és bajai vállalkozások is dolgoznak majd a kivitelezésnél”.

A projekt egyébként a „Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrastruktúrájának komplex fejlesztése” (DAOP 2.1.1/G11-k2) címet viseli és összesen 2 150 783 103 Ft támogatást kapott, mely a teljes költségvetés 98%-át jelentette. A bajai képviselőtestület azonban már tavaly (2013-ban) szavazott önerőemelésről (további 3,7 millió). A megvalósítás tervezett ideje 2013 márciusa lett volna, a befejezése pedig 2014 szeptemberének vége, ténylegesen viszont csak 2013. május 9-én kezdődött el. A lekövethető adatok alapján 220 milliós előleget fizettek ki a városnak, illetve a rendelkezésre álló összegből idáig 237 milliós számla alapú lehívás történt. Az utolsó kifizetést éppen a napokban, július 29-én könyvelték el.

Izgatottan várjuk, hogy vajon a köztársasági elnök által október 12-ére kiírt önkormányzati választások előtt átadásra kerülnek-e a beruházás látványosabb elemei, és amennyiben hivatalosan megnyitják őket a közönség előtt, valóban használhatóak lesznek-e, vagy az ünnepélyt követően tovább folytatják a munkálatokat.

A baja.hu-n olvasható „Munkahelyeket hozhat a fejlesztés!” című cikk elérhetősége: http://baja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=8926&Itemid=798 (a letöltés ideje: 2014.07.17.).

Szerencsére nemcsak keseregni és bosszankodni lehet a városi projektek kapcsán, találtunk üdítő példát is a megújulásra. Megszépült a Véndió Étterem és az Ifjúsági Szálló és Kemping között található halas szökőkút. Az alkotást évtizedeken keresztül sorsára hagyták, de most végre lerombolás helyett gyönyörűen felújították. Bárhogy igyekeztünk azonban többet megtudni róla, nem jártunk sikerrel. Sajnos még a városi múzeumban sem kaptunk választ a szökőkút múltját firtató kérdéseinkre.

Kérjük, hogyha bárki többet tud róla, vagy van a birtokában régi fénykép az alkotásról és környékéről, az küldje el nekünk a sugopartihirek@gmail.com-ra.

Magas belépő- és italárak, ugyanakkor hajnali 1-ig üresen kongó táncterek. Koncert szinte sosem, vagy csak kisebbek, ki nem szolgált zenei ízlésű rétegek. Ez a kínálat a bajai fiatalok számára, ha elindulnak az éjszakába. De vajon miért kérnek el ennyit a helyi lokálok, miközben akár a közeli nagyvárosokban, akár Budapesten olcsóbban megússzuk a bulikat? Fiatalokat kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a bajai helyekről, és hogy hova járnak szívesen.

Nem sok választási lehetőség előtt állnak a bajaiak és környékiek, pedig azt hihetné mindenki, hogy egy olyan városban, ahol 7 középiskola és gimnázium illetve egy főiskola is van, pezsegnek az éjszakák. Heti rendszerességgel péntekenként a Riverside Pub, szombaton pedig a Vol. 1. Club élvez monopóliumot a bulik terén. Talán a konkurencia hiánya az oka annak, hogy a helyek üzemeltetői bátran élnek a magas belépőárak jogával, még akkor is, ha semmilyen különleges produkcióval nem készülnek az estére. Vajon Baja fel tudja venni a versenyt bármilyen más vízparti város éjszakai életével? Tartunk tőle, hogy nem igazán. Táncolni, bulizni vagy koncertekre járni ebben a városban ugyanis nehezen megoldható és bizony drága mulatság.

Nézzük a pontos számokat és egy kis összehasonlítást! (A kiválasztott szórakozóhelyek népszerűek mind a magyar mind a külföldi fiatalok körében.)

Megkérdeztük az érintett generáció tagjait is. Voltak olyanok, akiket nem zavarnak a magas árak, mert az a színvonal, amit az adott helyen kapnak, megéri számukra a több pénzt. Természetesen vannak elégedetlenek is, akik hiányolják a koncerteket a városból, és sajnálják azt az összeget, amit egy-egy ilyen estén elköltenek. Abban mindenki egyetértett, hogy az „alapozás”, vagyis a tánc előtti italozás biztosan nem az adott helyen történik. Feltűnően nagy forgalmat bonyolítanak le egy-egy ilyen estén a környéki kocsmák és bárok, nyáron pedig a Sugovica partja telik meg fiatalokkal és az egymásnak koccanó üvegek hangjaival. Hiába, még mindig a legolcsóbb valamilyen szuper- vagy hipermarketben bevásárolni, és hangulatosan a vízparton, a padokon, távol a kíváncsi szemektől italozni. Azt hihetnénk, hogyha az egyik helyen elvesznek, legalább a másikon adnak, de nem így van: a szeszes és alkoholmentes italok árai is az eget verdesik mindkét helyen.

Dzsenifer: Én inkább Pubba járok, lehetne több ilyen hely is a városban, legalább még egy vagy kettő. Jobban szeretem, mint a Vol. 1.-et, szerintem oda inkább az idősebbek járnak. A belépők is elég jók, néha ingyenes éjfélig, és szoktak lenni akciók is. Vol. 1. viszont egységes, oda mindig 1250, de az miatt, ahogyan a hely kinéz, szerintem nem sok ez az ár. Viszont az italoknál igen, úgyhogy már úgy kell odamenni, hogy jó legyen a hangulat.

Niki, 25: Elég egysíkúnak találom a bajai szórakozási lehetőségeket, ugyanis a Vol. 1.-en és a Pubon kívül nagyon más nincs, és ezeken a helyeken is az elektronikus zene kedvelői érezhetik otthon magukat, illetve még a retró képviselteti magát. Az underground és az élőzene kedvelői itt Baján nem igazán találják meg azokat a helyeket, ahol jól tudják magukat érezni. A belépőárakat bajai viszonylatban drágának találom, mert az egyetemi évek alatt alacsonyabbakhoz szoktam hozzá Pécsen. Az alkoholárak szintén magasak, úgyhogy ha valaki szeretne inni is, akkor az előtte a társaságával vagy otthon alapozik. Ezekben a bulikban biztos, hogy nem lehet sokat fogyasztani, mert egy diáknak illetve egy nem túl magas fizetéssel rendelkező embernek túl drága minden.

Anna: Pubba és Vol. 1.-be is járok, de csak akkor, ha R&B vagy retró van. Szerintem ez a két hely elég itt Baján. A belépőkről nem igazán tudok nyilatkozni, mert már régen voltam, de nem sokallom az 1250 Ft-os árat.

Dani, 23: A pénz határozza meg a szórakozási lehetőségeket. Semmilyen ismerkedési lehetőség nincs, a bulikban mindenki csak a saját köreinek tagjaival áll szóba, megkülönböztetés van vidéki és bajai között, az árak elszabadultak, egyáltalán nem reálisak. Hiányolom az élőzenés koncerteket, ahol sokkal több tér adódna az ismerkedésnek és a társaságok keveredésének. Egyébként a Pub és a Vol. 1. zenei kínálatával is elégedett vagyok, mert a tematikus esteken olyan zenéket adnak, amiket előre meghirdetnek.

A megkérdezetteket véletlenszerűen választottuk ki.

Néhány hónappal ezelőtt művarjakat helyeztek a Bácska Áruházra.

"Sokáig éltünk nagy boldogságban, zavartalanul otthonunkban, csak kicsit magányosak voltunk. Az emberek, akikkel barátkozni szerettünk volna, sajnos nem reagáltak pozitívan kezdeményezéseinkre. Aztán egy napon, azt hittük, hogy végre megtört a jég. Többen is jöttek, egészen közel hozzánk. Már kezdtünk megijedni, de aztán láttuk, hogy nem akarnak bántani minket. Csak barátokat hoztak nekünk. Így élünk azóta együtt, békében. Bár kicsit csendesek, de kedveljük egymást. Azt hiszem, hogy szólunk a többieknek is, hogy milyen jó dolgunk van nekünk itt."  Feri, a galamb.

Emlékszünk arra, hogy hogyan vágták ki egymás után, elképesztő gyorsasággal a parti fákat, és hogy ez mennyire megdöbbentett mindenkit? A történtekre senki sem tudott kellően reagálni, nemhogy megakadályozni azt. Mint utóbb kiderült, a fakivágás elméletben része annak a nagyszabású projektnek, melynek során megerősítik és megtámasztják a partfalat, valamint kiépítenek egy, a legkisebb elmozdulást is jelző monitoring-rendszert. Lássuk, hogy hogy áll mindez a gyakorlatban.

A 100%-ban támogatott beruházás, melyet Baja nyert el „A Bajai Sugovica magasparti szakaszának megtámasztása, az épített és természeti környezet védelme” nevet viseli, és a Dél-alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) 5.2.1/D-12-k pályázati azonosító tartozik hozzá. A szerződés – 2013 májusának végén lépett hatályba - részleteit mindenki ellenőrizheti saját maga is a korábbi írásunkban megadott elérhetőségen. A Bácskai Napló 2013 júniusában sietett közölni, hogy több mint 2 milliárd forint támogatást köszönhetünk városunk vezetésének: „Zsigó Róbert pénteken írta alá Szegeden a támogatási szerződést” (VII. évfolyam 11. szám). Majd hosszú csend következett: közel egy évig semmilyen információ nem érkezett arról, hogy mi történik éppen a partszakasszal. Végül ez év márciusában – a kivágást követően - újabb cikk született, miszerint elkezdték a munkálatokat a helyszínen. Ekkor már Rádóczi Valéria, a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda vezetője is megszólalt:

„A fákat azért kellett kivágni a teljes területen, mert az építés során a talajszintek jelentősen megváltoznak. Ráadásul a terület nagy részén a felszíni humuszréteget és feltöltést el kell távolítani, az építendő földművek állékonyságának biztosítása miatt.”

Kicsivel lejjebb Felső Darinka, a Kommunális Kft. kertészeti ágazatvezetőjének szavait olvashattuk:

„A növények túlnőttek, az idő is eljárt felettük. A fák erdészeti nyelven szólva vágáséretté váltak, a bozótos kiöregedett. … A fal meredeksége miatt semmilyen növényvédelemben nem részesültek a fák, így kórokozók és kártevők legyengítették az állományt, szükségszerű volt a fák zömének kivágása.” (VIII. évfolyam 4. szám)

A Naplóba bekerült egy olyan fénykép is, amelyen egy belülről elkorhadt fa látható. Viszont a helyszínen készült képeink alapján kijelenthetjük, hogy többségük egészséges volt. Így továbbra sem értjük, hogy azért kellett kivágni őket, mert megújítják a partfalat, vagy azért, mert betegek voltak, és mindenképpen el kellett volna távolítani őket. Ha pedig valóban olyan rossz állapotban voltak, akkor miért vártak eddig? Egyébként erdészeti nyelven elég szakmaiatlan dolog bozótosban fákról beszélni. 

Érdekes volt a favágó módszer is. A munkások ugyanis a fakitermelés szokásaitól eltérően először úgy mentek végig a területen, hogy csak sorra kidöntötték a fákat (így néhány óra leforgása alatt végeztek az egésszel), és csak ezt követően tértek vissza a fatörzsek darabolásához, gallyazásához.  Mindezt vélhetően azért tették, hogy a város jobb érzésű közönsége ne tudjon felocsúdni, ne tudja a tevékenységet megakadályozni.

Nem történik semmi

Számunkra újdonság volt, hogy már elkezdték a munkát - a szerződésben 2013. szeptember 20-ára tervezték a projekt elindulását! - mivel a tényleges kezdés dátumát jelző hely üresen áll a pályázatok lefolyását felügyelő oldalon, sőt a kifizetésekről és a végrehajtási adatokról sem található fent információ.

Egyetlen érvet tudunk elfogadni a parti fák ilyen drasztikus eltávolítása kapcsán, mégpedig azt, hogy vannak bizonyos időszakok, amikor optimális a faállomány eltávolítása. Ez a vegetációs időszakon kívüli, a rügyfakadást megelőző, vagy a lombhullást követő napokat jelenti. Az állapotok megtekintése miatt viszont úgy véljük, hogy bőven megvárhatták volna a következő telet. Ugyanis nemhogy nem kezdték el a tényleges munkát, vagyis a felszíni humuszréteg elhordását, de még a gyökerek és néhány fatörzs is a helyszínen vannak. A bozótos, lápos terület elkeserítő látványt nyújt, akár a főtérről, akár a környező utcákról szemléljük. A munkagépek nyomaiban megmaradt pocsolyákban szúnyogok ezrei kelnek ki nap mint nap. Nem tudjuk, hogy vajon a kivágást végző cég abban a pillanatban rendelkezett-e a szükséges engedélyekkel, és hogy beszélhetünk-e jól átgondolt kivitelezésről. A parton készült képek tanúsága szerint aligha.

Kattintsatok a képre a galériáért!

Rádóczi Valéria szerint jövő év májusában (2015-ben) végezni fognak. Várjuk, hogy hogyan birkóznak meg ezzel a nem mindennapi kihívással. És csak halkan jegyezzük meg, hogy a látványos turisztikai projektek mind elindultak (bár azok sem haladnak ütem szerint), ennél a fontos, ugyanakkor kevésbé reklámozható munkánál viszont még nagyon messze van a cél.

Az idei programkínálatot jelentősen átalakította az időjárás: elmaradt koncertek, eltolt helyszínek és reménykedő bajaiak. Leginkább ezekkel a szavakkal írható le a hétvégénk. De volt meglepetés is.

A Halfőző Fesztiválnak ugyanis olyan sajtóvisszhangja volt, amelyet nem engedhet meg magának egy ilyen nagy múltú rendezvény. Aki a Bajai Hírhatár oldalán is követte az eseményeket, meglepő beszámolót olvashatott:

„...Tulajdonképpen azok a sajtópass-ok, melyet a TV2, a Bácsmegye.hu és a Bajai Hírhatár kapott, de talán még mások is, az végül is semmire nem volt jó. A biztonsági szolgálat emberei senkit nem engedtek be az elzárt területekre, ahol a média munkatársainak lenne a helye, csak, és kizárólag akinek VIP belépője vagy Sajtó feliratú kártyája volt. … Régebben ez nem így volt és sehol máshol nem így van. Ez már a pofátlanság teteje!”(http://www.bajai-hirhatar.hu/hirek/tultoltak-a-biciklit-a-bajai-halfozo-fesztival-szervezoi)

A sorok mögött régóta bevett gyakorlat húzódik meg. Az, hogy egy nem önkormányzathoz közeli médiumot kizárnak egy városi rendezvény bizonyos helyszíneiről, vagy nem megfelelő módon bánnak a dolgozóikkal, nem az első és nem is az utolsó ilyen alkalom volt Baján. Ezt a „privilégiumot” idáig a Dél Tv munkatársai élvezhették. A sajtósok nem elvárható tájékoztatása és kezelése, számunkra csupán amatőrizmusról árulkodik, ami nyomot hagyott a fesztivál zenei kínálatán is.

Idén az utóbbi évek egyik leggyengébb könnyűzenei koncertfelhozatalát produkálta a szervezői gárda. Persze, foghatjuk az esőre is, hogy nem úgy sikerült a fesztivál, ahogyan kellett volna. A lakosság tájékoztatása felemásra sikeredett, a közlemények ugyan folyamatosan jöttek, de ütötték is egymást, míg az egyikben áttolt helyszínről írtak, a következőben már az adott koncert elmaradását osztották meg velünk. Mintha nem álltak volna a helyzet magaslatán a felelősek. Pedig mindannyian tudjuk, hogy egy szabadtéri esemény szervezése esetén mindig számolni kell az időjárási tényezővel. Az eső nem jött váratlanul, hiszen napok óta másról sem szóltak az időjárásjelentések. Hiába az esetlenség, azt azért mégsem gondoljuk, hogy ezeket a híradásokat figyelmen kívül hagyták a programokon dolgozók.

„Kijöttem hallgatni a '80-as évek zenéit, amikre egy tehén táncol a színpadon.”

Ez a mondat, amely egy fesztiválozótól származik, sok mindent elárul. A Kozmix koncertjére például mindenki felkapta a fejét, hiszen jónéhányan azt sem tudták, hogy léteznek még egyáltalán. Zoltán Erikával mindenki együtt énekelte a Casanovát és a Túl szexi lány-t, hogy is lehetett volna másképp. Az viszont már sokakban kiverte a biztosítékot, hogy Dj Dominique retró hangulatú mixét kellett hallgatniuk, miközben az Anima Sound System kezdésére vártak.

Arról sem tudunk megfeledkezni – még ha akarnánk sem -, hogy melyik tejtermékeket forgalmazó márka támogatta a pénteki napot. A szétosztott lufik, túró rudik, vagy a színpadi képet többször is kitakaró zászlók, és popsit rázó tehenek nagyon profi marketinget sejtettek a háttérben. Reméljük, hogy a fesztivál szervezői is ellestek valamit a technikákból.

Ha jóindulatúak vagyunk, akkor azt mondjuk, hogy szombaton már szemezgethettek azok is, akik a hazai underground zenészeket kedvelik (Blahalouisiana, Fish!, Maszkura és a Tücsökraj), csütörtökön pedig volt egy kis metál is, de a jól bevált, valamelyik tehetségkutatóból kinőtt kiscsillagok idén sem hiányozhattak a színpadokról. Ezzel nincs is komolyabb problémánk, azzal viszont már igen, hogy a néhol falunapos beütés kezdi átvenni a helyét az igényes szórakozásnak. A recept viszonylag egyszerű: hívj egy-két, a kereskedelmi csatornákon felfutatott énekest, legyen egy kis musical, operett, egy kis mulatós, és a gyúrd össze valami furcsa egyvelegbe. A fiataloknak pedig jó lesz majd a Hungarian Dj Festival, hiszen, aki huszonéves, biztosan ezt a típusú zenét kedveli.

Sajnos eljutottunk odáig, hogy a Halfőzőt nagyon sokan már csakis ez utóbbi miatt várják, egy olyan rendezvény miatt, amely a lényegi eseményektől teljesen elszeparáltan, ha úgy tetszik, azzal párhuzamosan zajlik.

Tuc aludni?

A közösségi portálon hirdetett event alapján a Dj Feszt egy közel háromezres közönséget vonz. Nem lenne jobb, hogyha egy másik hétvégére tolnák át? Így nem zavarná a Petőfi szigeten felállított színpad zenei programját, és turisztikai szempontból is csak nyerne vele a város. A Halfőző megmaradhatna annak, ami, és a szervezők is rákényszerülnének egy olyan fellépői sor összeállítására, amelyben harmóniában lennének egymással a különböző korosztályoknak és zenei ízlésűeknek szánt produkciók.

A szervezőknek az a szerencséjük, hogy a program ingyenes, és a fesztivált összetartják és össze is fogják azok a baráti társaságok és családok, akik szívesen főznek együtt a szabad ég alatt. De tegye mindenki a szívére a kezét: fizetnétek ezért a koncertfelhozatalért? Egy ideig még működik az, hogy azért menjünk ki, mert Halfőző van, és nem azért, mert érdekel minket, hogy mi is vár ránk. A kérdés, hogy meddig.

Több mint százmilliós fejlesztés az innenső, 2 milliárdos a túlsó parton, a Nagy-Pandúr-szigeten. Minden bajai örül neki. Csak annak nem, hogy a munkálatok java részét éppen a strandszezon közepére időzítették, és ez miatt a terület nagy részét elzárták a fürdőzőktől.

Egy ideje csak várunk és várunk, hogy végre elkészüljön a megígért kreatív játszóteres, mindennel felszerelt strandházas, csúszkapályás szabad strandunk. Amikor azonban lesétálunk a partra, csak kerítést, gödröket és félig befejezett betonfelületeket láthatunk.

A határidő lejárt, a munkák java része viszont - jól láthatóan - még hátravan. A kapott információk alapján úgy tudjuk, hogy a strandrész elkészülhet augusztus elejére (két hónapos késéssel), a csúszkapálya viszont biztosan nem. Rossz hír ez azoknak, akik vendégeket várnak vagy csak lazításra és pihenésre vágynak, ugyanis gyerekzsivaj és vízcsobbanások helyett kopácsolás és hegesztő hangjai tarkítják a Sugovica partvidékének nyugalmát.

A munkát június elsején kellett volna befejezni

Mint tudjuk, hiszen a Bácskai Naplóban számtalanszor megírták, a szabad strand fejlesztésére a Baja Marketing Kft. nyert meg egy az Új Széchenyi Terv Dél-Alföldi Operatív Program támogatási körébe tartozó uniós pályázatot, így a költségkeret 54%-át, vagyis 81 millió forintot nem önerőből kell finanszíroznia a cégnek. A szerződést 2013 márciusában írták alá, tartalma szerint az év májusának végén kellett volna kezdeni, és idén június elsején - körülbelül egy év alatt - lezárni a felújítást. De csak három hónapos késéssel, augusztus 22-én indult el a projekt.

A kivitelezési munkálatokat a bajai Éprema Kft. nyerte el. Nincs belátásunk a szerződésbe, így sajnos nem tudjuk, hogy vajon mennyi kötbért fizet (ha fizet egyáltalán) a vállalat a késedelemért a Baja Marketing Kft.-nek. A Bácskai Napló információ szerint (VIII. évfolyam 3. szám – Úszó szökőkút és esti fényshow című cikk) a két fél 2014. február 5-én írta alá a papírokat. A dátum rendkívül érdekes egyrészt azért, mivel a támogatásról szóló szerződést - ahogy fentebb írtuk- már jóval korábban szignálták, másrészt pedig azért, mert hivatalosan a projekt is már fél évvel előtte elindult. Hogy ebben a hat hónapban ténylegesen mi történt az ügyben, nem tudjuk. Viszont kíváncsian várjuk, hogy mikor és milyen formában vehetjük ismét birtokba a Sugovica partját. Amíg pedig saját szemünkkel is ellenőrizhetjük, hogy hogyan valósultak meg a gyönyörű látványtervek, marad a drótkerítés és a bosszankodás.

(A támogatási szerződésről bárki szerezhet információkat a http://palyazat.gov.hu/content/10814 oldalon, ahol a támogatott projektek közül a DAOP-2.1.1/J-12-2012-0108 jelzésűt kell keresni. Ezek az adatok nyilvánosak.)