Sugópart

2014.szeptember 18. Baja

Csütörtökön ragyogó időjárás fogadta azokat a gyerekeket és szüleiket, akik részt vettek az immár negyedik "Fuss az ovidért" megmozduláson a melyet ezúttal is a Petőfi szigeten rendeztek meg. A Fuss az ovidért nem más, mint a Petőfi utcai óvoda Csicsergő alapítványának azon rendezvénye, melynek keretében az óvodába járó gyerekek családjukkal együtt futva,kerékpáron, rollerezve de akár babakocsit tolva is megtehetnek egy kört a szigetben. A hangsúly a mozgás, és az egészséges életmód megszerettetése. Nem mellékesen jótékonysági oldala is van az egésznek (500 Ft/család) aminek már eddig is meg lett a gyümölcse. A korábbi évek bevételeiből, kiegészítve a februári bálon befolyt támogatásokkal  az első két évben sikerült felújítani az óvodában a  tornatermet, most pedig  a csoportszobák egy részében  voltak fejlesztések (új bútorokat vásároltak) amit szeretnének folytatni.

Bár a gyerekek természetesen versenyeztek, igazából ezúttal tényleg nem a győzelem, hanem a részvét számított. A célban minden csöppség  házilag készített nyakba akasztható érmet kapott, valamint a jó levegőn érthetően  megjött mindenki étvágya, így jól fogyott a friss zsíros kenyér piros paprikával és lila hagymával.

A remek hangulatú rendezvényen nagyjából 50 család vett részt, a megjelentek száma 100-120 fő lehetett. Olyan gyerekek is eljöttek, akik már elballagtak az oviból és már iskolába járnak, de ez a nap korábban akkora élményt jelentett nekik.Talán ez önmagáért beszél.

A karikatúra tartalom, színek és forma összhangja. - Klossy Irén grafikusművész nyitotta meg Kelemen István munkáiból a "Csak könnyedén" című kiállítást szeptember 18-án a bajai Borbás Mihály Bemutatóteremben.  A grafikus-karikaturista válogatott műveit október 10-ig tekintheti meg minden érdeklődő.

Kelemen István 1989-ben végzett az Iparművészeti Főiskola animáció-videó szakán, ahol többek között Jankovics Marcell is oktatta. 1987 óta foglalkozik könyvillusztrációval, első önálló könyve idén jelent meg magyar és román nyelven „A fagylaltrajongó királylány” címmel. Az illusztrálás mellett karikatúrákat készít, ezekből tekinthető meg egy kisebb válogatás a Borbás Mihály Bemutatóteremben október.

Ellenzéki meg sem jelenhet vagy csak elvétve, Zsigó-különszám, a 2014-es Bácskai Naplókban összesen 182 kép a városvezetőkről, ellenben egyetlen egy ellenzékiről készült sem, Fercsák Róbert nevét 72-szer, Zsigó Róbertét 120-szor írták le a lapban, míg ellenzékiét összesen hatszor. Mindezt közpénzből. Ahogyan statisztikánkból is kiderül, a városi tulajdonú Baja Marketing Kft.-hez tartozó médiumok teljesen egyoldalúan mutatják be a város életét.

Bácskai Napló

A Bácskai Napló változó példányszámmal – az áprilisi választások előtt például a környező falvakban is kipostázták – a Baja Marketing Kft. gondozásában jelenik meg, az impresszum szerint kéthetente. Mivel a korlátolt felelősségű társaságnak a városi önkormányzat a kizárólagos tulajdonosa, joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért egyoldalúan tájékoztatják a lakosságot a városban zajló eseményekről, történésekről, és vajon hogyan engedheti meg a város magának, hogy egy egész különszámot Zsigó Róbert népszerűsítésére használjon fel.

A 2014-es példányszámokban az egyes fideszes politikusok neve ennyiszer jelent meg:

A diagramról is könnyen leolvashatjuk, hogy mikor történt meg a hivatalos polgármesterjelölt-állítás, mikortól jelenik meg Fercsák Róbert neve egyre többször a lap oldalain, és ezzel párhuzamosan hogyan halványul el Zsigó Róbert, volt polgármester jelenléte. Jól látszik, hogy éppen kampányidőszak van, és ez miatt törekednek arra, hogy minél többször leírják, és tudatosítsák az olvasókban, hogy kit is indít a FIDESZ-KDNP helyi irodája a városvezetői pozícióért.

Ez a trend a Naplóban látható képek esetén is egyértelmű. Íme, a megjelent fotók statisztikája.

Városi ellenzéki politikus nevével a Bácskai Naplóban négy alkalommal találkoztunk: Hajdú Miklós (Összefogás Bajáért) nevét kétszer, Jaszenovics Istvánné (Jobbik) nevét egyszer, Teket Melinda, Mészáros István és Ikotity István nevét pedig szintén egyszer, az országgyűlési választásokról szóló összefoglalóban olvashattuk. Ha csak a városvezető fideszeseket számoljuk - bár rajtuk kívül más neve is megjelent olykor, például Zöld Lászlónéé vagy Vizin Tamásé - akkor 217 a szám, ehhez aránylik a fent említett 6. Messze kimagaslik Zsigó Róbert, akinek nevét ez idáig 120-szor írták le, őt követi Fercsák Róbert a maga 72 alkalmas jelenlétével.

Ki kell emelnünk azt a februári különszámot, mely egyes egyedül Zsigó Róberttel foglalkozott: láthattuk őt polgármesterként, országgyűlési képviselőként, családapaként. Mindezt 24 oldalon, 57 fényképpel.

Bajai Televízió

De nem beszélhetünk kiegyensúlyozott tájékoztatásról a városi televízió esetében sem. Az ellenzék tagjai – legyen szó bal- vagy jobboldalról – alig kapnak szót, ha mégis, akkor is általában országos szintű ügyeknél kerülnek be nem városi politikusok a hírekbe, esetleg Farkas Attilát (Összefogás Bajáért) gasztronómiai versenyek zsűritagjaként láthatjuk a képernyőn.

A Bajai Tv 2014-es Híradóiban a fideszes és nem fideszes politikusok megjelenéseinek aránya: 142:25. Az egyes hónapoknál hiányzó kék sáv nem szerkesztési hiba, hanem azt jelöli, hogy egyetlen riportban sem jelent meg ellenzéki politikus.

Baja.hu

A HVG.hu-n szeptember 16-án megjelent cikkben a városi honlap tevékenységét helyezték fókuszba. A Baja Marketing által működtetett baja.hu-n hetek óta nem jelent meg a Sikeres Bajáért Egyesület sajtóközleménye. A szervezet a helyi választási bizottsághoz fordult az ügy miatt, az azonban nem látott problémát abban, hogy egyelőre csupán a FIDESZ-KDNP jelöltjeivel találkozunk a város pénzéből finanszírozott portálon. A HVG megkeresésére egyébként ez idáig nem válaszolt Géczy Zsolt, az oldal szerkesztője.

Szeptember 16-án délelőtt tartották meg nagy médiaérdeklődés közepette a Bajai Szent Rókus Kórház új épületszárnyának hivatalos átadóját a Pokorny utcában. Az alkalomra Orbán Viktort is meghívták, aki jelenlétével és beszédével is a közelgő önkormányzati választásokon polgármesteri címért induló Fercsák Róbert támogatottságát igyekezett erősíteni. Rajta kívül megszólalt az alpolgármester és Dr. Tóth Gábor, a kórház főigazgatója is.

A vendégek között volt Zsigó Róbert volt polgármester, jelenlegi élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője; Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár és Jávor András a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke is. A TIOP pályázat, amely lehetővé tette a fejlesztést, a „Struktúraváltás a Bajai Szent Rókus Kórházban” címet viseli, a kórház az összeg 90%-ára nyert el támogatást, mely közel 3 és fél milliárd forintot jelent. A szerződésben szereplő számon azonban módosítani kellett, mivel a kivitelezést elnyerő Modinvest Kft. és EMEL Kft. „a költségvetésben szereplő tervezett összegnél magasabb árajánlatot adott be”. Az új épületszárny építését még Bajnai Gordon akkori miniszterelnök jelentette be Baján tartott sajtótájékoztatóján. Akkor még csak 2,9 milliárd forintról beszéltek, és 2012-es átadással terveztek.

Tóth Gábor beszédében a konkrétumokra helyezte a hangsúlyt, elmondta, hogy az új épületszárnyban a belgyógyászat, a szülészet-nőgyógyászat, a csecsemőosztály és a neurológia kap majd helyet. A beruházás fontos volt, mert a bajai kórházhoz tartozó körülbelül 150 ezer polgár számára kell megfelelő körülményeket biztosítani a gyógyuláshoz. A fejlesztés 3-4 év alatt valósult meg - miközben kiépítettek egy stroke-centrumot is – és több mint 4 milliárd forintba került. Ezzel a legjelentősebb beruházásnak számít, amelyet a Szent Rókus Kórház megélt a rendszerváltás óta.

A kórházigazgató után az alpolgármester, Fercsák Róbert lépett a mikrofon elé. Ballagásokon megszokott Arany János idézettel kezdte beszédét: „Előtted a küzdés, előtted a pálya,/Az erőtlen csügged, az erős megállja.” (Domokos napra), majd a városban zajló beruházásokat emelte középpontba. Szerinte a folyamatban lévő projektek mindegyike köthető valamilyen formában egészségünkhöz, legyen szó akár a Sugovica partján zajló építkezésekről, akár a kórház felújításáról. Természetesen a kampány miatt nem feledkezett meg arról sem, hogy üzenjen a választópolgároknak, „a közeljövőben se felejtsék el a csapatot” (aki ezeket a fejlesztéseket véghezvitte a városban) – kijelentéssel kacsintott ki az önkormányzati választásokra.

Az alpolgármestert Orbán Viktor követte, aki már mondandója elején hangsúlyozta, hogy „azért is vagyok itt, hogy jó benyomást keltsünk róla” (Fercsák Róbert), és hogy biztosítsák a bajaiakat arról, hogy az alpolgármester élvezi a párt támogatottságát; szeretnék, ha ő venné át a város irányítását. A miniszterelnöktől megszokható módon ezúttal sem az aktuális esemény került előtérbe, hanem sokkal inkább az önkormányzati választások és a FIDESZ támogatottsága.

Megjegyezzük, hogy nem ártott volna bővebben tájékoztatni a helyi beruházásokról, hiszen megszólalásában pontatlanságok és téves információk is szerepeltek. Köztük az is, hogy helyi vállalatok dolgoznak a fejlesztésekben. Még ha a kórházi beruházást végző Modinvestet – az „EMEL” Kft.-vel (bajai) közösen dolgoztak, de a vállalkozási díj nagyobb részét, 70%-át a Modinvest kapja - jó indulattal annak nevezzük (valójában kiskunhalasi székhelyű a cég), a hidat építő STRABAG és KÖZGÉP biztosan nem az. A miniszterelnök tett egy ígéretet arra is, hogy novemberben, a híd átadásán újra itt lesz. Bár a hídépítés határideje valóban november közepére esne, de az acélszerkezet utolsó elemének helyreemelése utáni sajtótájékoztatón már decemberi lehetséges műszaki átadóról beszéltek.

Az ünnepség végén a négy történelmi egyház képviselői áldották meg az új épületszárnyat, szót kapott Bábel Balázs kalocsai érsek, Róna Tamás vezető rabbi, Bán Béla református és Nepp Éva evangélikus lelkész. Az áldások után Tóth Gábor, Orbán Viktor és Fercsák Róbert közösen vágták át a nemzeti színű szalagot, az alkalomra készült gravírozott sebészeti ollókkal, majd a meghívottakat az új épületszárny aulájában vendégelték meg.

Valójában nem tudjuk, hogy teljesen kész van-e az új épület, mi nem is jutottunk be, hogy meggyőződjünk róla, mivel nem volt meghívónk.

Labdarúgás

2014. szeptember 14.

Nézd meg a találkozó videó összefoglalóját:

Mélykút Öregfiúk - Ferencváros Öregfiúk 3 - 3 ( 1 - 2)

Mélykút, 500 néző

Gálamérkőzés keretében telt ház előtt búcsúztatták Bálint Zoltánt  Mélykúton az aktív labdarúgó pályafutásának befejeztével. Ez alkalomból a helyi öregfiúk ellenfele nem más volt, mint "Baggio" kedvenc csapata a Ferencváros hasonló évjáratú gárdája melyben több egykori válogatott játékos is szerepelt.

A gála a bemutatással és köszöntéssel kezdődött, majd az esőzések miatt rendkívül mély talajú pályán megindult a játék is. Hogy mennyire csúszós volt a játéktér az a ferencvárosi Koch Róberten látszott a legjobban aki nem stoplis cipőben érkezett, bár ezt valószínűleg közben már alaposan megbánta.  A Fradi mezőnyfölényben játszott és több helyzetet is kidolgozott, sőt kapufát is elért, ám az első gól mégis a búcsúzó Bálint Zoltán nevéhez fűződik, aki a félpályáról gyanúsan egyedül kiugorva vezette végig, majd higgadtan lőtte el a labdát a kapus mellett 1-0!

A gólörömnél pedig jött a meglepetés, hiszen visszafelé futó mezét feltűrő játékos pólójáról egy piros szívbe foglalt K+ZS felirat volt olvasható, mely mint megtudhattuk egy jövő évi házasságra való felhívás  volt a barátnőjének Krisztinek címezve.

Innen is sok boldogság az ifjú párnak.

Ezt követően a Fradi mondhatni rátett még egy lapáttal, és ennek meg lett az eredménye. Holló Richárd két pontos baloldali beadást is mintaszerűen fejelt a hálóba, és ezzel mindjárt fordított is az FTC. 1-2!

A második félidőre érdekes csere történt hiszen Bálint Zoltán mélykúti szerelését fradistára cserélte, és így már a másik csapatban játszott,a nagy álom  gól Ferencváros színeiben sajnos nem jött össze neki. Egyenlített viszont a Mélykút Szőcs révén (2-2), majd jött a találkozó legszebb pillanata amikor is Mórocz 17-ről alábökött a labdának, mely a jobb fölső sarok vasáról jött vissza. Annyira váratlan és pontos megoldás volt, hogy sokan nem is látták gólnak. 3-2!

És hogy minden úgy végződjön ahogy ilyen barátságos meccsen lenni szokott,  a zöld-fehérek még Deszatnik révén egyenlítettek, hogy a lehető legbékésebben teljen a közös fényképezkedés majd a vacsora egy közeli vendéglátó egységben.

A szép számú közönség pedig teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy jó szórakozott.

Ha valaki csak a gólokra kíváncsi:

Helyére emelték az acélszerkezet utolsó elemét is. Ahogyan kell, a városvezetés kivonult, hogy bejárja a helyszínt és felvételeket készítsen. Az örömteli esemény ellenére még mindig sok a kérdőjel a beruházás kapcsán: mikor készül végre el, mit keresett kétes múltú cég az építkezésnél, hogyan oldják meg a gyalog- és kerékpárút hiányát a Nagy-Pandúron.

A címben szereplő összeg áll abban a vállalkozási szerződésben, melyet a KÖZGÉP és a STRABAG képviselői, valamint Zsigó Róbert írt alá 2014. március 12-én. A nyílt közbeszerzési eljárásban a két cég közös ajánlata nyert. Az eljárást 2013. szeptember 30-án írta ki a város annak érdekében, hogy kivitelezőt találjon a Petőfi- és a Nagy-Pandúr-sziget közötti gyalogos- és kerékpáros híd megépítésére.

A megkötött szerződés értelmében a vállalkozók (vagyis a KÖZGÉP és a STRABAG) kötelesek voltak elkészíteni a kivitelezési tervet, és teljes körűen végezniük kell a beruházással úgy, hogy az ehhez szükséges anyagok, munkaerő, és berendezések beszerzését is vállalták. A nyomtatványban rögzítették, hogy a kft-knek a kivitelezést a kitűzött napon kellett elkezdeniük, a munkának folyamatosnak kell lennie, valamint azt is, hogy „A Vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy elvégezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.”

36 millió csak a tervért

A kivitelezés befejezésének időpontja a szerződés aláírásától számított 8 hónap, vagyis 2014 novembere. Ehhez képest már most decemberről beszélnek. A költségvetésben nagy számok szerepelnek. A KÖZGÉP és a STRABAG majdnem 36 millió forintért vállalta csak a kivitelezési terv elkészítését. A teljes vállalkozói díj 631 millióra rúg. Ezen az összegen kívül még megállapítottak úgynevezett tartalékkeretet is, mely a felmerülő pótmunkák kifizetését szolgálja, ez a teljes vállalkozói díj 10%-a, azaz közel 60 millió.

A vállalkozók a munka késedelmes teljesítése esetén napi 50.000 Ft késedelmi kötbér fizetésére kötelesek. Igaz, van egy kiskapu: amennyiben a tartósan alacsony hőmérséklet miatt a gázkiváltást bizonyítottan nem tudták megoldani időben, és ez gátolta őket a további építkezésben, indokolttá válhat a késés.

A több mint 630 000 000-ot a két cég 3 részszámla és egy végszámla után kaphatja meg. Az egész összeg kifizetése csakis a műszaki átadás és a műszaki ellenőr, illetve a városi hozzájárulás után lehetséges. Ha a teljes projekttel számolunk, akkor a 2 milliárd 130 milliónak több mint harmadát költik a gyalogos- és kerékpáros híd megépítésére.

Akadályozza a hajóforgalmat?

Mindig is tervben volt egy híd építése a két sziget között, hogy ne kelljen egészen a Szeremlei utcáig kerülnie azoknak, akik szeretnének átjutni a Pandúrra vagy onnan a városba. A korábbi ötletek alapján a Vizafogó és a Kalap között épült volna fel, mintegy a sétány folytatásaként. A mostani beruházással kapcsolatban több kérdés is felmerül. Egyesek a helyszín megválasztását kifogásolják, és joggal kérdezik, hogy hogyan fogják megoldani a két oldalon a kerékpáros és gyalogos forgalmat. A Petőfi-szigeten a sétány nem tart az építkezésig, a Nagy-Pandúron pedig egyáltalán nincs sem járda, sem kerékpárút a jövőbeni hídfőtől, ahol biztonságosan közlekedhetünk majd. Az előzetes információk szerint az átkelő a korlátok között 3,5 méter széles lesz, ezért érdekelt minket, hogy áthaladhat-e rajta például egy mentőautó vagy egy tűzoltókocsi, és ha igen, akkor hogyan fogják megakadályozni azt, hogy személygépkocsikkal ne használják. A helyszínen tartott sajtótájékoztatón azt mondták, hogy különös teherként mentőautó átmehet majd a hídon. Továbbra is fennáll a kérdés, vajon ki fogja ezt felügyelni?

Az sem egyértelmű, hogy a híd megépítése után hogyan fogják megoldani a hajóforgalmat. Vajon elég magas-e a híd ahhoz, hogy a hajógyárba induló és onnan távozó, vagy a hátsó jachtkikötőbe tartó (séta)hajók és uszályok el tudják érni a céljukat? Hiszen a nyári időszakban a strandrészen nem lehet motoros járművekkel közlekedni. Érdekes lenne, ha a felújításra váró hajók miatt mindig le kellene zárni a Sugovicát a fürdőzök elől.

Az elkészült riportban segítségünkre volt Palik Vera, az Egyesület elnöke, aki lelkesen mesélt szívügyéről, a bajai hajómalmok sorsáról és a már működő Halászati Mini Skanzenről. Egy igazi sikertörténet következik városunkból.

2007-ben alapítottuk meg az egyesületet azzal a céllal, hogy a hajdan volt 51 hajómalom egyikét helyreállítsuk Baján, a Duna partján, méghozzá egy olyan helyen, ahol a víz ereje képes megforgatni a malomkereket. – kezdi Palik Vera a történetüket. További terv volt egy Halászati Mini Skanzen létrehozása, ahol nem csupán autentikus tárgyakkal találkozhat az érdeklődő, hanem akár ma is használatos eszközökkel. A gyűjteményben van több mint százéves kece, de olyan halászszerszám is, amely még a közelmúltban is „dolgozott”. A Hajómalom Egyesület célcsoportja a kisiskolás gyerekek, mert „ebben a korban kell megismertetni őket azzal a különleges illattal, levegővel és helyszínnel, amit a Duna és a Sugovica találkozási pontja ad a Türr-emlékműnél. Ha kiskorban megszokjuk a napi sétát és a szép környezet pihentető voltát, mindig kikívánkozunk!” – véli az elnök.

A Halászati Mini Skanzent

2011 őszén, október első hétvégéjén, a hajómalom ünnepén adták át. Létrehozásában közel 80 helyi vállalkozás és nagyságrendileg 100 egyesületi tag vett részt. A támogató cégek vagy munkával vagy az anyagokkal vagy mindkettővel, illetve pénzzel járultak hozzá a végeredményhez. A felépüléséhez szükséges faanyag teljes mennyiségét például a Gemenc Zrt. adományozta az egyesületnek.

A skanzen részei a három halásztanya az esőbeállókkal, egy nagyméretű kemence, csőszkunyhó, körben vadgyümölcs fákkal, amelyet a telekhatárra ültettek. Mindez a Türr István-emlékmű és a vízirendőrség közötti területen helyezkedik el, melyre a használati jogot a városi önkormányzattól kapták meg. A halásztanyák úgynevezett paticsfalból készültek. Minden hozzá való anyagot a Duna vagy a Duna ártere adott. Fából építették meg a ház szerkezetét négy sarkán tartóoszloppal, ezekre kerültek a tetőszerkezet tartó gerendái. A házak oldalát úgy fonták meg, mint a kosarat. Amikor készen volt a fonat, akkor jött a nádazó. Nincs plafon, mert ezek a tanyák az ártérben helyezkedtek el, és a halászok csak arra használták őket, hogy a szerszámaikat tárolják bennük. Miután elkészült a fonat, beültek a ladikba és elmentek a szakadó parthoz, hogy agyagot szerezzenek. Ezt az agyagot összekeverték egy kis pelyvával, kevés trágyával, vízzel, és egy laza masszát készítettek belőle, amit aztán a kezükkel könnyen fel tudtak tapasztani a fonatra. Három réteget az egyik, három réteget a másik oldalon. Mielőtt teljesen megszáradt volna, szépen lemeszelték. Így építették régen a halásztanyákat, és ezek is így készültek. Két kosárfonó fonta heteken át a három házat. A gyerekek, akik többször is kint voltak, sorban álltak azért, hogy a kosárfonók kezébe adhassák a vesszőt. Nagyon sok vidéki gyerek is érkezett ekkor, igazi kuriózumnak számított. A saralást pedig a város szakmunkás tanulói csinálták – mesélte nekünk Palik Vera.

A három kisházból kettőben jelenleg kiállítás van, az egyesületnek adományozott fényképekkel, halászati szerszámokkal és érdekes használati eszközökkel; a harmadik pedig a raktár, ahol a mindennapokhoz szükséges dolgokat (liszt, cukor, élesztő stb.) tárolják.

A három esőbeállóban 150 ember fér el kényelmesen egy-egy rendezvény alkalmával. Ezeket Fábik Zoltán tervei alapján készítették el. A koncepcióban keveredett a régi és az új, így egy egyszerű vonalú, modern teret hoztak létre. A kemence megépítésében szintén a szakmunkás tanulók vettek részt. Az egyesület tagjai elsősorban sárközi borsos kalácsot készítenek, de sütnek lepényeket, linzereket, sőt a kemence kiválóan alkalmas halak és húsok elkészítésére is.

Hogyan és miből működik mindez?

Az üzemeltetést önkéntesekkel oldják meg, illetve az idei évben a Munkaügyi Központtól nyert pályázat segítségével egy rendezvényszervező munkatárs is dolgozik az Egyesületnél. A skanzen április 1. és október 31. között minden nap délután 3 és 5 óra között tart nyitva, de ez függ az időjárási viszonyoktól is. Ezen túl számos rendezvényt is tartanak, ahol kézműves foglalkozásokkal és sütéssel szórakoztatják vendégeiket. Természetesen a halászati szerszámokat és azok működési elveit is bemutatják ilyenkor a gyerekeknek és az érdeklődőknek.

A Hajómalom Egyesület a személyi jövedelemadóból felajánlott egy százalékokból - idén összesen 524 ezer forint volt – valamint adományokból gazdálkodik. A három év alatt, mióta elkészültek a halásztanyák, még nem kellett felújítani a nádazást. A paticsfalat pedig az árvíz után azonnal helyreállították. Bár a területet ellátták riasztóval és szépen ki is világították, az egyesület elnökének nincsen kifogása az ellen, ha az arra sétáló családok és kirándulók az asztalaiknál uzsonnáznak meg: „semmi más kívánságunk nincs, csak, hogy a szemetet takarítsák el. Ez azért nem mindig sikerül, általában az otthagyott csikkek okoznak problémákat. Nagyon jó dolog, hogy sok bajai látogat ki rendszeresen kora reggel és késő este is, így mindig van, aki vigyáz a skanzenre.”

Az a bizonyos sárközi borsos kalács

Amikor azt mondjuk, hogy sárközi borsos kalács, akkor sokan azt kérdezik, hogy hogyan is jön össze Tolna és Bács-Kiskun megye és ezek a kisközségek. Úgy, hogy a Duna régen nem elválasztotta, hanem összekötötte a közeli településeket (Decs, Őcsény, Sárpilis, Báta, Érsekcsanád, Szeremle). A dunántúli falvak (pl. Őcsény, Decs) Szeremlével és Érsekcsanáddal házassági és rokoni kapcsolatok révén szorosan összefonódnak. Mindannyian a sárközi faluk sorába tartoznak.

Tulajdonképpen egy sós kelt tésztáról beszélünk, amikor a borsos kalácsot említjük, amit langyosan tejfölös-kacsazsíros-borsos szószba mártogatnak meg. Azért találták ki a sárközi asszonyok, hogy a nagy családi ünnepségeken tudják mivel fogadni a vendégeket, emellett pedig kitűnően alkalmas arra, hogy a kínált szeszes italokhoz fogyassza a rokonság „készítő” alkalmával; csirkepucolás, tésztagyúrás, süteménykészítés közben. – osztotta meg velünk Palik Vera a kalács történetét és receptjét.

A hajómalom működéséhez még hiányzik egy nagyobb összeg, de az Egyesület elnöke reménykedik abban, hogy a közeljövőben ismét forogni fog legalább egy malomkerék a Dunán. Addig is, szívesen fogadnak minden látogatót a helyszínen, október első hétvégéjén pedig ismét megtartják a hajómalom ünnepét, ahova mindenkit szeretettel várnak.

A galériában található képek szeptember 6-án készültek, amikor is egy a Fekete-erdőtől indult hajó a Rivers of Europe (RIVE) program keretein belül kikötött Baján is, a Türr-emlékműnél.